Bár 2012 vége óta folyamatosan csökken a hiteltörlesztők aránya, a két éve tartó tendencia megtorpanni látszik – derül ki a Cofidis Hitel Monitor kutatásából. A felmérés arra is rávilágít, hogy jelenleg a legszélesebb réteget foglalkoztató pénzügyi téma a devizahitelek forintosítása. Annak ellenére, hogy a válaszadók 91 százaléka értesült a kormány akciójáról, 17 százaléka nem tudja, hogy milyen hatással lesz rá az intézkedés.

Feltámadó hitelfelvételi kedv

Az elmúlt években ugyan csökkent a hiteltörlesztők száma, de már a fair banki törvény megszületése előtti időszakban is fordulni látszott. Tavaly a lakosság 19 százaléka számolt be új hitelfelvételről, míg a megelőző negyedévben 7 százalékuk vett fel kölcsönt. Jelenleg a 18-69 éves lakosság 43 százaléka törleszt valamilyen hitelt, a hitelajánlatokra továbbra is az általában leginkább hitelképes korúként nyilvántartott 30-49 éves korosztály a legfogékonyabb.

Nem elég vonzó az alacsony kamat

Minden harmadik-negyedik felnőttnek (29%) volt már személyi kölcsöne, 10 százalékuk jelenleg is törleszt valamilyen célra felvett személyi hitel konstrukciót. Annak ellenére, hogy a hitelpiacon alacsony THM-ek mellett is kiélezett versennyel találkozhatnak a fogyasztók, ezt csak a megkérdezettek 45 százaléka érzékelte. Talán ennek tulajdonítható, hogy az elmúlt évben mindössze 3 százalék vette igénybe ezt a hitelfajtát annak ellenére, hogy ebben a szegmensben kiemelkedően jók a konstrukciók. A felvett hitelösszeg esett kissé, átlagosan 450 ezer forint körüli, melynek további csökkenéséhez hozzájárulhat a 2015. január 1-től életbe lépett jövedelemarányos törlesztő-részlet korlátozás is.

Elfogadott hitelcélok

A személyi kölcsön egyre inkább a családi büdzsé egyensúlyban tartója; a megkérdezettek 46 százaléka a bevételek-kiadások balanszírozásához veszi fel, további 19 százalék másik adósságot rendez vele. A hitelekkel kapcsolatos általános megítélés javulása leginkább abban jelenik meg, hogy az emberek 55 százaléka már eszközként tekint a különféle hitelkonstrukciókra és 49 százalékuk gondolja úgy, hogy váratlan kiadások fellépésekor megoldás lehet a hitel. A többség (66%) ugyanakkor továbbra is tart a rejtett költségektől, és drámaian, 58 százalékra emelkedett az átláthatatlan hitelajánlatokra panaszkodók aránya. Az elmúlt időszakban bevezetett jövedelemarányos törlesztő-részletekre vonatkozó szabályok hatását viszont a fogyasztók is érzik: az elmúlt két évben ugyan láthatóan csökkent az érzékelt szigorúság, a bankok nem adják könnyen a hitelt, a potenciális hitelfelvevők pedig óvatosabbak.

Sokakat foglalkoztat a forintosítás

A devizahitelek forintosítása továbbra is téma a 18-69 éves lakosság körében. A magyarok kilenctizede értesült a devizahitelek forintosításáról, és továbbra is valamivel többen vannak, akik pozitív hatást várnak (20%) az intézkedéstől, mint akik negatívumoktól tartanak (7%). Ezzel együtt a többség, 54 százalék továbbra sem érzi magát érintettnek az ügyben, míg további 17 százalék nem tudja, hogy milyen hatással lesz rá az intézkedés. A jelenlegi hiteltörlesztők esetében mind a pozitív, mind a negatív hatást várók aránya magasabb az átlagnál. A jelenlegi hiteltörlesztők közel négytizede személyesen semmilyen hatást nem vár a „tisztességtelen banki magatartás” kompenzációjától, további közel egyötödük nem tudja hova tenni a várható hatást. A jelenlegi törlesztők körében is a pozitív várakozások felé billen a mérleg: 30 százalék vár pozitív, 14 százalék negatív hatást az intézkedés kapcsán. Anyagi érintettséget a megkérdezettek egyharmada feltételez, ezen belül 21 százalékuk adósként vagy adóstársként lehet érintett az intézkedés kapcsán, és ugyanennyien vannak köztük, akik ma is fizetik a hitelek törlesztőit.