Nádasdy Ádám

Költő, nyelvész, műfordító. 1947-ben született Budapesten. 1970-ben szerzett diplomát az ELTE angol-olasz szakán. 1972 óta az ELTE Angol Tanszékének munkatársa. Shakespeare különböző műveit több színházban az ő fordításában állították színpadra. 

Nádasdy nagy szerelmi író. A tárgyban fájdalmasan sokat tud és fájdalmasan sokat nem tud. E kettő föltételezi egymást. „Olyan nincs, hogy döngicsélés van meg zümmögés, és az nem jelent semmit.” *** Egyszer, már több, mint harminc éve, voltam Berlinben (Nyugat-Berlinben) egy meleg irodalmi fölolvasáson. Azt reméltem, érdekes lesz, de annyi történt csak, hogy a (közepes vagy dilettáns) szövegekben a sie helyett er állt, az ő helyett ő, s ezt önmagában érdektelennek gondoltam. *** Ezek a magyar ő-k azonban kiélesítik a szövegeket. Mert kiélesítik az életünket. Nádasdy írásai nem egy részhalmazról szólnak, mondjuk, bátran, ez sem volna kevés, ez az emancipációs harc, de nem okvetlenül az irodalomra tartozó ügy (megjegyezvén, hogy nem tudom pontosan, és azt hiszem, nem is tudható, mi tartozik oda, mi nem), hanem rólunk, mindenkiről szólnak. És valóban bátran, de ez a bátorság nem az ő-kből következik, hanem részint a szerző nagyságából, részint a... hát azt hiszem, a szerelemből. *** Hová máshová, mint egy fülszövegbe írhatnám: Nagy szerző nagy szerelmes könyve. Róla meg még azt: A lélek, a test, a nyelv mérnöke. 
Esterházy Péter 

Részlet a kötetből:

Amikor 1976-ban meghalt Benjamin Britten, az akkor élő legnagyobb angol zeneszerző, a királynő hosszas mérlegelés után részvéttáviratot küldött Peter Pearsnek. Ezt az egyetemen újságolta egy kolléga, majd némán és jelentőségteljesen ránk nézett a tanszéki irodában, hogy ugye értjük, miért olyan fontos mozzanat ez a gyásztávirat, de többet nem mondott. Én értettem, szerintem a többiek is: Pears az élettársa volt Brittennek, 1939 óta éltek együtt. (Pears maga is zenész volt, kiváló tenorista.) Ezzel a távirattal az angol királyi udvar elismerte, hogy van méltó és komoly homoszexuális kapcsolat, hogy Pears a zeneszerző özvegyének tekinthető, jóllehet ennek akkoriban még semmilyen jogi kerete nem létezett. Ez a távirat egy tabu megdöntésével ért fel, mert a melegség még a 70-es években is tabu volt, azaz elítélőleg se volt szokás beszélni róla, se jót, se rosszat, hiszen a tabu definíciójához tartozik, hogy a dolgot semmiképp se szabad említeni (mint a primitív népeknél a totemállat nevét, vagy mint akasztott ember házában a kötelet). Vegyük figyelembe, hogy csak kilenc évvel korábban, 1967-ben törölték el az Egyesült Királyságban a férfi-férfi szeretkezés büntethetőségét. Igaz, akkor már jó ideje nem csuktak ezért senkit börtönbe, de még 1953-ban megtörtént, hogy rendőrök jelentek meg a Britten-házban és faggatóztak arról, hogy ő és Pears mit szoktak csinálni, amire szegény szorongó Britten úgy megijedt, hogy megpróbálta rávenni Pearst, hogy kössön névházasságot egy ismerős nővel (erre végül nem került sor). Szóval ott és akkor nagy dolog volt az a távirat.

Várható megjelenés: 2015. május 20.
Tervezett oldalszám: 168 oldal
Méret: 120 x 197 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Tervezett ár: 2690 Ft 

A Magvető Kiadónál megjelent művei: 

Elkezd a dolgok végére járni. Versek. (1998), Shakespeare: Drámák. Műfordítások (2001), A rend, amit csinálok. Versek (2002) Ízlések és szabályok. Írások nyelvről, nyelvészetről (2003), Soványnak kéne lenni. Versek (2005), Az az íz. Versek (2007), Shakespeare: Drámák II. Műfordítások (2007), Prédikál és szónokol. Írások nyelvről, nyelvészetről (2008), Verejték van a szobrokon - válogatott és újabb versek 1976-2009 (2010), Shakespeare: Három dráma - Nádasdy Ádám fordításai (2012), A vastagbőrű mimóza (2015) 

Díjai többek közt:

Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1993), Füst Milán-díj (2000), Üveggolyó-díj (2010)