2016. már 17.

Újszerű pénzügyi módszertan a hátrányos helyzetű térségek pedagógusainak

írta: budapest24
Újszerű pénzügyi módszertan a hátrányos helyzetű térségek pedagógusainak

Mini közvélemény kutatás pénzügyi témákban, terménykereskedős játék, mesefilm feldolgozás – ez csak néhány azokból a feladatokból, amin keresztül 22 Csongrád és Békés megyei pedagógus új pénzügyi módszertani ismereteket sajátított el a K&H Csoport által szervezett pénzügyi pedagógus továbbképzésen. A szegedi és békéscsabai programok az Európai Pénz7 programhoz kapcsolódva valósultak meg szakértő pedagógus-tréner és banki munkatárs közreműködésével.

penz7.jpg

A KSH 2004. évi adatai szerint rendkívül erősen függ a szülők iskolázottságától a gyerekek jövőbeli társadalmi helyzete: az alacsony (alapfokú) iskolai végzettségű apák gyermekeinek 10 százaléka, a felsőfokú végzettségűek gyermekeinek 68 százaléka jutott el a felsőfokú végzettségig. Ezért is támogatja kiemelten a K&H Csoport és a K&H Magyar Tudományért, Műszaki Haladásért és Közgazdászképzésért Alapítvány 2014-től közösségi szerepvállalási programjain belül a 47 leghátrányosabb helyzetű magyarországi kistérségek általános iskoláit, azok tanárait és diákjait. A szerényebb körülmények között élő tanulók oktatásában sokszor az átlagosnál hangsúlyosabb szerep hárul a pedagógusokra, hiszen a család sajnos nem mindig tudja biztosítani a gyerekeknek a megfelelő hátteret, és a jó mintát. Ezt elősegítendő a K&H Csoport az Európai Pénz7 programhoz kapcsolódva a „Pénzügyi Tudatossági Nap” keretében Békéscsabán és Szegeden pedagógus továbbképzést szervezett pénzügyi témában, szakértő pedagógus-tréner és banki munkatárs közreműködésével.

„Korábban több hátrányos helyzetű kistérségben oktató pedagógust is megkérdeztünk arról, milyen programmal tudnánk segíteni nekik abban, hogy az általuk tanított diákok minél szélesebb körű hasznos tudáshoz juthassanak. A visszajelzések szerint a gyerekeknek az elméleti tudás mellett praktikus, mindennapi életben használható, az őket érintő, pénzügyekkel kapcsolatos szituációk megismertetésére van szükségük. Minek mennyi az ára a boltban, milyen rendszeres kiadásai vannak egy családnak vagy, hogy hogyan tudná ő a lehető legjobban beosztani a rábízott pénzt – ezek mind a hétköznapi életből vett példák, amelyeken keresztül az alapismeretek jól átadhatóak. A mai képzésünkkel abban kívántunk segítséget nyújtani a pedagógusoknak, hogyan lehet a mindennapi pénzügyi ismereteket beépíteni a tanmenetbe, hogy a gyerekek észrevétlenül is minél több gyakorlati tudást szerezhessenek” - mondta el Héjjas Béla, a K&H Bank Dél-magyarországi lakossági régiójának fiókcsoport vezetője, aki kiemelte, mennyire büszke rá, hogy Békés megye évek óta az élen jár a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedőben.

A pedagógusképzéseken 22 tanár vett részt, akik Mezőberényből, Furtáról, Almáskamarásról, Gyuláról, Mezőkovácsházáról, Gerláról, Biharkeresztesről, Békéscsabáról, Szegedről és Forráskútról érkeztek.

„Hasznosnak találtam a továbbképzést, mert igen jól alkalmazható módszertani segédletet adott ahhoz, hogy a pénzügyi ismereteket beépíthessük a tanári munkánkba.” – mondta el Hamárné Hangrád Éva, a biharkeresztesi Gárdonyi Zoltán Református Általános Iskola és AMI Igazgatóhelyettese.

A pedagógusképzést megelőzően a K&H Csoport és az Alapítvány két hátrányos helyzetű település, Kamut és Forráskút általános iskolájában játékos pénzügyismereti órákat is tartott a helyi általános iskolák diákjainak. A kamuti és a forráskúti általános iskolában mind az alsósok, mind a felsősök kíváncsiak voltak az órára, így összesen 96 gyerek bővítette pénzügyi ismereteit.

„Napi szinten foglalkozom a pénzügyi kultúrarendszerrel, és hogy hogyan lehet ezt az általános iskolai oktatásba beágyazni. A gyerekek a konkrét dolgokat szeretik, ezért az a legfontosabb, hogy ismert helyzethez kapcsolódó feladatokat kapjanak. Ilyen volt például a háztűznézős, vagy az iskolakezdéssel kapcsolatos költség-tervezős feladat, ami a saját családi élményeiket mozgósította, és ezáltal érdekessé is vált a számukra. Érdekes, hogy mennyire tisztában voltak olyan fogalmakkal, mint a gázszámla, vízszámla vagy a fizetés. Ezek általánosságban nem szerepelnek az alsó tagozatos gyerekek tudásanyagában, az itteni diákoknál viszont látszott, hogy ezek otthonról hozott, napirenden lévő tematikák, fogalmak.” – osztotta meg benyomásait Lendvai Györgyi, a program pedagógus-trénere.

Szólj hozzá

életmód