Május 29-én tartotta éves közgyűlését a takarékszövetkezeti szektor intézményvédelmi feladatait ellátó Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ). A közgyűlésen a Szervezet tagjai – 111 szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. – elfogadták az SZHISZ 2014. évi beszámolóját, egyben megállapították: a szövetkezeti hitelintézetek átvizsgálásának lezárása, az ennek nyomán meghozott intézkedések, valamint a takarékszövetkezeti Garanciaközösség létrejöttének köszönhetően minden eddiginél átláthatóbb, biztonságosabb és tőkeerősebb lett a szövetkezeti hitelintézeti szektor.

Az SZHISZ beszámolója szerint a szervezet 154.809.402 e Ft-os mérlegfőösszeggel, 151.374.140 e Ft-os saját tőkével és 3.238.672 e Ft-os mérleg szerinti eredménnyel zárta a 2014-es évet. Az Integrációs Szervezet saját tőkéjének legnagyobb részét a Magyar Állam által 2013-ban szavatoló tőkeként elhelyezett 136 milliárd forintos vagyoni hozzájárulás és hozamai tették ki. A közgyűlés döntése alapján a Szervezet 2014. évi eredményének (a hozamok) teljes összegét a tartalékba helyezik, tovább növelve ezzel az SZHISZ vagyonát, és a szövetkezeti hitelintézeti szektor szavatoló tőkéjét.

Az Integrációs Szervezet vagyona emellett azt is biztosítja, hogy a szövetkezeti hitelintézetek hosszú távon is meg tudjanak felelni az európai unió szigorodó tőke-és likviditási követelményeinek (CRR/CRD IV.), minthogy erre egyedi alapon egyáltalán nem, vagy csak jelentős tőke bevonásával, illetve korlátozottan lennének képesek.

A Szervezet Közgyűlésén megállapították, hogy a 2014-es év mérföldkő volt az integrációs folyamatban: lezárult a 121 szövetkezeti hitelintézet átvizsgálása, a szektor megtisztítása a problémás intézményektől, majd ezt követően 2014. december 5-én teljes körűen kiépült a takarékszövetkezetek Garanciaközössége. Az új garanciarendszer révén a takarékszövetkezetekben elhelyezett megtakarításokat immár kettős védelem biztosítja, azokat az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) mellett a takarékok saját Tőkefedezeti Alapja is védi.

Emellett a szövetkezeti hitelintézetek folyamatos prudens működése érdekében a Szervezet 2014-ben lényeges szabályzatokat dolgozott ki és fogadott el a teljes szektorra vonatkozóan többek közt a belső ellenőrzésről, a vezető tisztségviselők alkalmasságának szabályairól. Az elmúlt évben az SZHISZ összesen közel 2200, a takarékszövetkezetek által előterjesztett úgynevezett nagyhitel-ügyletet vizsgált meg. Az egységes szabályzatok kidolgozása és a hitelbírálati folyamatban való részvétel jelentősen javította a szövetkezeti hitelintézeti szektor működésének biztonságát, és a hitelportfólió minőségét.

Az SZHISZ 2015-ben is folyamatosan nyomon követi a szövetkezeti hitelintézetek működését és tőkeellátottságát, ennek érdekében a Szervezet a Takarékbankkal együttműködésben rendszeresen ellenőrzéseket végez tagjainál. Az intézményvédelmi feladatok ellátása mellett a Szervezet kiemelt projektként tekint a szövetkezeti hitelintézeti integráció egységes informatikai rendszerének kialakítására, valamint a szektorban dolgozó mintegy 7 ezer munkavállaló magas színvonalú oktatásának és képzésének megszervezésére – az SZHISZ ennek érdekében befektetéseket is eszközöl.

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéről

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének feladata a szövetkezeti hitelintézeti együttműködés megújítása, az integráció működésének szabályozása és irányítása, valamint az intézményvédelmi feladatok ellátása. Az SZHISZ ennek megfelelően közös, egységes szabályzatokat dolgoz ki és fogad el a szektor egészére vonatkozóan, vizsgálja az egyes szövetkezeti hitelintézetek működését, gazdálkodását, és amennyiben valamelyik hitelintézet válsághelyzetbe kerül, stabilizálja működését. Az Integráció döntései minden szereplő számára átlátható módon, a 2013. évi CXXXV. számú, szövetkezeti hitelintézeti integrációs törvény alapján és annak megfelelően születnek meg.

Az SZHISZ tartósan állami tulajdonú szervezet, a kormány döntése alapján az MFB Integrációs Szervezetben fennálló részesedése nem értékesíthető, így a szervezeten keresztül az állam a továbbiakban is kiterjedt szabályozási és szabályzatalkotási jogokkal rendelkezik a szektorban.

A 2013 júliusában elfogadott takarékszövetkezeti integrációs törvény megteremtette a takarékszövetkezetek új együttműködésének, a szektor megtisztításának és korszerűsítésének alapjait, valamint kiépítette a takarékok biztonságos működését garantáló intézményrendszert. A korábbi takarékszövetkezeti intézményrendszer annak széttagoltsága és gyenge tőkeellátottsága miatt nem tudott kellő védelmet nyújtani a takarékszövetkezeti betétesek, tulajdonosok és maguk a takarékszövetkezetek számára sem. Ezért az integráció megújításának egyik első intézkedése egy új, hatékonyabb működést eredményező intézményi struktúra kialakítása volt.

A törvény lefektette az integrációhoz tartozó takarékok- és hitelszövetkezetek közötti kölcsönös felelősségvállalás, az úgynevezett keresztgarancia-rendszer pontos szabályait, továbbá létrehozta a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapját. Az új jogszabály alapján lehetővé vált, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védőernyője mellett a teljes integráció tőkeereje és likviditása a rendelkezésre álljon, ha az integráció bármely tagja nehézségek elé kerülne. Emellett azonban a szektor továbbra is piaci súlyának megfelelően teljesíti befizetéseit az OBA irányába.

A Magyar Állam a takarékszövetkezeti garanciaközösség biztonságos működtetése érdekében az integrációs törvényben foglaltaknak megfelelően 136 milliárd forintot bocsátott az Integrációs Szervezet rendelkezésére 2013. decemberben. Az összeg elsősorban arra szolgál, hogy a tagintézmények szintjén meglévő egyedi tőkekülönbségeket kiegyenlítse annak érdekében, hogy a takarékszövetkezeteknek ne egyedi alapon kelljen megfelelniük a törvényi előírásoknak, minthogy erre egyáltalán nem, vagy csak jelentős tőke bevonásával, illetve korlátozottan lennének képesek. Biztosítja tehát a garanciaközösség tagjainak tőkemegfelelését, továbbá képessé teszi a szektort az aktívabb hitelezésre, és mindemellett a betétesek számára jelentős garanciákat nyújt. Az állami tőkejuttatás nem jelent állami tulajdont sem a Takarékbankban, sem a szövetkezeti hitelintézetekben.

Az SZHISZ fontos szerepet játszott a szövetkezeti hitelintézeti szektor megtisztításában, a Garanciaközösség létrehozásában. Az integrációhoz tartozó összes szövetkezeti hitelintézetnél végzett átfogó átvizsgálás eredményeként 2014 végére sikerült megtisztítani a szektort a szabálytalanul működő, a betétesek pénzét felelőtlenül veszélyeztető, piaci alapon menthetetlennek bizonyult pénzintézetektől. A takarékok 2014 decemberében létrejött teljes körű Garanciaközössége a betétbiztonság, a működés biztonsága és a hitelezési potenciál terén is gyökeres változásokat hozott.