A király John Flamsteed lelkészt, az 1725-ben megjelent csillagkatalógus szerzőjét nevezte ki az intézmény vezetőjének. A Temze déli partján fekvő parkot a híres francia kerttervező, André Le Notre alkotta, míg a csillagda épületét a nagy barokk építész, Christopher Wren tervezte. 1767-től adták ki a greenwichi időn alapuló The Nautical Almanac című évkönyvet, melyben a földrajzi szélesség és hosszúság meghatározását segítő adatok találhatók.

Az obszervatórium később az Admiralitás kezelésébe került, melynek utasítására 1833 óta az épület két tornyának egyikén, egy rúd végén lévő gömb minden nap, pontban déli egy órakor leesik, hogy a hajósok és a tengerészeti órák készítői beállíthassák a pontos időt. A greenwichi idő csak 1880-ban lett egész Nagy-Britannia hivatalos ideje. (Az egymástól csak néhány mérföldre fekvő városokban is más-más volt a helyi idő, ami a vasúti menetrendek összeállítását rendkívül körülményessé tette.)

A csillagvizsgálót 1948-ban London szennyezett levegője és zavaró fényei miatt áthelyezték a sussexi Abingerbe, a Herstmonceux-kastélyba, majd 1990-ben az egyetemi kapcsolatok révén Cambridge-be. A régi csillagvizsgáló, amelyet a UNESCO 1997-ben a világörökség részévé nyilvánított, ma már múzeum, falán ott látható a díszes óra, amely a mindenkori legpontosabb greenwichi időt (Greenwich Mean Time - GMT) mutatta, valamint a Nulla Délkört jelző keskeny rézpánt is.

A greenwichi délkör idejét az 1884. évi washingtoni nemzetközi kongresszuson fogadták el világidőnek. Előtte a Hierro szigetétől (Európa-szerte használt neve Ferro, a Kanári-szigetek nyugati tagja) mért földrajzi hosszúságokat is használták. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1890-ben,Franciaország 1911-ban fogadta el a greenwichi időt. (Az Osztrák–Magyar Monarchiában az összeomlásig Ferro szigete számított a Meridíano cerónak, azaz a 0 délkörnek, és a katonai térképeket még sokáig ehhez igazodva szerkesztették.)

Greenwichtől keletre és nyugatra 7,5-7,5 fokra terjed ki a greenwichi időzóna, innen 15 fokonként változik egy-egy órával a zónaidő. A gyakorlatban azonban a zónahatárokat a földrajzi határokhoz, természeti adottságokhoz igazítják. Kína négy zónára kiterjedő területén például egyetlen időt számítanak, Szibéria északi részein kétórás zónákat találunk, Irán, India és Ausztrália középső részének ideje pedig fél órával tér el a szomszédos zónáétól.

Magyarország a közép-európai zónához tartozik, amely - az Európai Unió egységesítési törekvései révén - Spanyolországtól Lengyelországig terjed. A nyugat-európai időt ma csak Nagy-Britanniában, Portugáliában és Izlandon használják. A greenwichi obszervatórium "időpont-részlegét" 1990-ben bezárták, mert a céziumfrekvencia-mérésen alapuló atomóra sokkal pontosabbnak bizonyult az égitestek szeszélyesebb mozgásának megfigyelésére épülő greenwichi alapidőnél. Az igazán pontos időt már évtizedek óta Sussexben rögzítik, és ezt veszik alapul az ellenőrzéshez.

Forrás: MTVA Sajtó- és Fotórarchívum