Gyakran pszichés problémákkal és alvási nehézségekkel küzd, éjjel akár véresre vakarhatja magát, és előfordul, hogy az utcára sem mer kilépni feltűnő tünetei miatt - így él az, akinek krónikus urticariája (csalánkiütése) van. A kínzóan viszkető kiütések önmagukban is elviselhetetlenek, de ezzel még nincs vége: a betegeknek a társadalom kirekesztő magatartását is el kell viselniük. Azon túl, hogy megbámulják őket, és rendszeresen félrehúzódnak tőlük, minden ötödik érintett volt már szóbeli vagy fizikai bántalmazás áldozata[1], a megaláztatásokon pedig sokan hónapokig sem tudják túltenni magukat. Az urticaria világnapja alkalmából velük vállalt szolidaritást Pokorny Lia, Jordán Adél és Lola: a hírességeket egy társadalmi célú kampány keretében élethű, urticariára jellemző kiütésekkel maszkírozták el.

Élete során minden ötödik embernek lehet csalánkiütése - a bőrbetegség krónikus formája ennél szerencsére kevesebb, jellemzően a 20 és 40 év közötti nőket érint. Az esetek többségében ismeretlen eredetű betegség bármikor, bárkinél kialakulhat. Az égő, kínzóan viszkető kiütések mellett nagyobb területű bőrduzzanatok is előjöhetnek: ha épp a talpon alakulnak ki, a betegek sokszor lábra se tudnak állni, de bizonyos esetekben fulladásos rohamhoz is vezethetnek.

A hosszantartó urticaria más krónikus bőrbetegségekhez hasonlóan megnehezítheti a karrierépítést, a sportolást és a párkeresést, az ezzel járó lelki problémákon pedig gyakran az érintettek környezete sem segít. Bár a magyarok kétharmada tudja, hogy egy látványos bőrbetegség önmagában is depressziót okozhat, minden második embert már a betegek puszta jelenléte is zavar, pedig a bőrbetegségek döntő része nem fertőző

„Gondolkodás nélkül elvállaltam a felkérést, de bevallom, kifejezetten izgultam, amikor a közösségi médiában posztoltam egy fotót. Akkor éreztem át igazán, mekkora erő kellhet ahhoz, hogy ilyen látványos tünetekkel valaki utcára lépjen.” - meséli Lola. „Szerencsére rengeteg pozitív, támogató kommentet kaptam a rajongóktól, de bőven akadtak, akik korántsem finoman jelezték, hogy ilyen külsővel inkább nem kéne szerepelnem. Borzasztó lehet mindennap ezekkel a megjegyzésekkel szembesülni.”

„Több órán keresztül dolgozott a maszkmester, és csak a legvégén fordulhattam a tükör felé. Már a kiütések látványától úgy éreztem, mintha mindenhol elviselhetetlenül viszketnék, és őszintén elgondolkodtam, vajon mit szólna a kisfiam, ha így mennék ma haza. Nem így mentem, de sokat beszélgettünk róla, mert nem akarom, hogy egy legyen azok közül, akik a tudatlanságból fakadó magatartásukkal még jobban megnehezítik a betegek életét.” – fejtette ki Pokorny Lia.

A magyar lakosság több mint felének volt már bőrbetegsége élete során, de csupán a válaszadók negyede tudja, hogy bizonyos bőrproblémák akár diabétesszel, szív- és érrendszeri problémákkal vagy ízületi gyulladással is együtt járhatnak.

„Sajnos tízből négyen úgy gondolják, a bőrgyógyászok inkább csak tüneti kezelést biztosítanak, pedig a bőrgyógyászati terápia az elmúlt 10 évben számos betegség tekintetében nagyon hatékonnyá vált. Egy szakorvosi konzultáció ma már életmentő is lehet: visszaállítja a bőr eredeti épségét és megelőzi a szövődményeket, a betegek életminősége pedig visszaállhat az egészségesekhez hasonló szintre” – mondta Prof. Dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke.

[1] A 18-59 éves lakosságra reprezentatív kutatást az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. végezte 1200 fős mintán 2015 szeptemberében

Több mint szépséghiba: A bőrbetegségEK belső szervi problémákKAL és depresszióVAL is JÁRHATNAK

A magyar lakosság több mint felének volt már bőrbetegsége élete során, közel tizedük pedig jelenleg is küzd valamilyen bőrelváltozással - derül ki a Magyar Dermatológiai Társulat megbízásából készített reprezentatív kutatásból[1]. A lakosságnak csak 9%-a fordulna azonnal orvoshoz bőrrel kapcsolatos problémák esetén, 44%-uk viszont a tünetek kiújulása esetén sem konzultálna szakemberrel. A hanyagság hátterében a tájékozatlanság állhat: bár a bőrelváltozásokat a többség rossz jelnek veszi, csupán a válaszadók negyede tudja, hogy bizonyos bőrproblémák komoly belső szervi problémákkal is járhatnak. Az urticaria (csalánkiütés) néhány hét alatt múló formája az emberek 20-30%-nál megjelenik élete során, krónikus változata viszont egy ritka betegség, amely éveken vagy akár évtizedeken keresztül is megkeserítheti az érintettek életét: a kínzó viszketés mellett sok esetben pszichés problémákat és alvási nehézségeket is okozhat. Bár a magyarok kétharmada tudja, hogy egy bőrbetegség önmagában is depresszióhoz vagy tragikus esetben öngyilkossághoz vezethet, a többség kirekesztő magatartást tanúsít. A második alkalommal megrendezett Urticaria Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a krónikus bőrbetegségekben szenvedők hátrányos helyzetére és a kezeletlen bőrbetegségek lehetséges társbetegségeire.

A magyar lakosság több mint fele szenvedett már valamilyen bőrbetegségtől élete során: a legtöbben az ekcémát (25%), a csalánkiütést (18%), a nem lábon jelentkező bőrgombát (12%) és a pikkelysömört (7%) említették, de sokan (15%) – kezelés vagy orvosi konzultáció hiányában – nevesíteni sem tudták bőrproblémájukat. Hiába érintett ilyen sok ember, a többség nincs tisztában azzal, hogy egy bőrtünet akár komoly belső szervi problémákkal is járhat. Csupán a válaszadók negyede tudja, hogy bizonyos bőrelváltozások akár diabétesszel vagy szív- és érrendszeri problémákkal is együtt járhatnak, de a többség a társuló ízületi gyulladás lehetőségéről sem tud, pedig ezek az elváltozások jellegzetes velejárói lehetnek a több, mint 200 000 embert érintő krónikus bőrbetegségnek, a pikkelysömörnek.

A probléma lélektani oldalát többen ismerik: magyarok 59%-a egyetért azzal, hogy egy bőrbetegség könnyen depresszióhoz vezethet, és sokan (16%) az öngyilkosságot is a lehetséges következmények közé sorolják. A diplomások jobban fel tudják mérni a pszichés problémák veszélyeit: közülük minden negyedik válaszadó említette az önkezűség kockázatát. A válaszadók ötöde viszont ártatlan, szakorvosi segítséget nem igénylő szépséghibaként tekint a bőrhibákra, kétharmaduk pedig azzal az állítással is egyetért, hogy a bőrápolás inkább egy női téma.

Feltűnő kiütések: a legtöbben allergiára vagy mosdatlanságra gyanakodnak

A válaszadók 60%-a elsősorban allergiára gyanakszik, ha meglát egy bőrbeteget, minden ötödik ember viszont a mosdatlansághoz társítja a feltűnő kiütéseket. Inkább a férfiakra jellemző ez a gondolkodás: egynegyedük kapásból az érintettek rossz higiéniás körülményeivel magyarázza a bőrelváltozásokat. Akármi is legyen a probléma oka, minden második válaszadót (46%) kifejezetten zavar, ha a közelében valakin kiütéseket lát, tízből négyen (37%) pedig annyira tartanak a fertőzésveszélytől, hogy inkább félrehúzódnak a tömegközlekedési eszközökön. Az óvatosság ösztönös reakció, de nincs ok a félelemre, mert a bőrbetegségek döntő többsége nem terjed fertőzés útján. Ez a krónikus urticariáról is kijelenthető, annak ellenére, hogy a betegség többségében ismeretlen eredetű, és bármikor, bárkinél kialakulhat. Az égő, kínzóan viszkető kiütésekkel és duzzanatokkal járó bőrbetegség pszichés problémákhoz, alvási nehézségekhez és – más bőrproblémákhoz hasonlóan – társadalmi elszigetelődéshez vezethet. Minden negyedik bőrbeteg rendszeresen tapasztal negatív reakciót a környezetében, az érintettek ötöde (17%) pedig szóbeli vagy fizikai atrocitást is átélt már.

Idegenkedünk a bőrbetegektől, pedig sejtjük, hogy milyen életük lehet: a felmérésben résztvevők közel fele (45%) szerint a betegek sokkal nehezebben kötnek új barátságokat, de a legtöbben azt is tudják, hogy egy bőrprobléma megnehezítheti a karrierépítést, a sportolást és a párkeresést is.

Tízből négy magyar visszatérő bőrtünetek esetén sem megy orvoshoz

Egy probléma, amit szinte mindenki halogat: bőrelváltozás panaszával kevesebb mint a magyarok fele fordulna szakemberhez egy héten belül. Minden ötödik válaszadó legalább egy hónapot várna a konzultációval, minden tizedik pedig egyáltalán nem keresne fel orvost, még akkor sem, ha a tünetek huzamosabb ideig fennállnának. Ebben a kérdésben érdekes módon a felsőfokú végzettségűek tanúsítják a legfelelőtlenebb hozzáállást: körükben mindössze 37% fordulna orvoshoz egy héten belül.

„Sajnos tízből négyen úgy gondolják, a bőrgyógyászok inkább csak tüneti kezelést biztosítanak, pedig a bőrgyógyászati terápia az elmúlt 10 évben számos betegség tekintetében nagyon hatékonnyá vált. Egy szakorvosi konzultáció ma már életmentő is lehet: visszaállítja a bőr eredeti épségét és megelőzi a szövődményeket, a betegek életminősége pedig visszaállhat az egészségesekhez hasonló szintre” – mondta Prof. Dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke.

„A kutatás szerint a többség csak akkor fordul szakorvoshoz, ha a bőrtünetek mások számára is látható helyen jelennek meg. Ez alapján is arra következtetünk, hogy ijesztően sokan kezelik szépséghibaként a bőrbetegségeket, és segítségkérés helyett inkább takargatják a problémájukat. Ugyanakkor súlyos betegség kialakulása esetén minden harmadik magyar nagyon komolyan venné a kérdést: hajlandó lenne akár 100 km-nél is többet utazni annak érdekében, hogy hatékony kezeléshez jusson.” – tette hozzá a bőrgyógyász szakorvos, aki példaként a krónikus urticariában szenvedők elszántságát említette: nem ritkán többnapos tortúrával jár számukra egy konzultáció, de szerencsére ma már ennél a betegségnél is elérhető a tünetmentesség.

[1] A 18-59 éves lakosságra reprezentatív kutatást az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. végezte 1200 fős mintán 2015 szeptemberében a Novartis Hungária Kft. megrendelésére. (HU1509385936 Lezárás dátuma: 2015. szeptember 30.)