Másfél órás kreatív, szocio - dokumentumfilmünk azt mutatja be, milyen volt a rendszerváltozás előtt Magyarországon meleg férfiként élni. A témának négy fiatal meleg srác ered a nyomába. Hét idős meleg férfi személyes élményei, a kikért titkosszolgálati akták, a mai társadalmi és jogi környezet tükrében értelmezik az elmúlt 50 évet.  

Idős meleg férfiak generációjával foglalkozó film a mai napig nem készült. Fontosnak tartottuk ezeket az élettörténeteket megörökíteni, mielőtt azokat a 60 körüli meleg férfiak magukkal viszik. A történetek jelentős része épp a külvilággal való ütközések, a félelmek, önalávetések vagy szembefordulások dokumentuma. A személyes és kulturális réteg ily módon egymásba íródik.

Szereplőink válogatásánál alapvetően két szempontot vettünk figyelembe. Az első szűk keresztmetszet a névvel, arccal való szereplés. A mai magyar politikai helyzet miatt egyáltalán nem egyszerű ma olyan meleg embereket találni, akik szabadon, a nyilvánosságot vállalva elmondanák élettörténetüket.

A sokszínűség volt a másik fontos szempont, azaz karaktereink legyenek különböző társadalmi hátterűek, legyen más a szakmájuk, az egzisztenciális helyzetük, legyen köztük fővárosi illetve vidéki.

A családos meleg férfi; az örökké magányos vidéki meleg ember; a fürdőkbe, meleg szórakozóhelyekre járó, a lebukást vállaló pasik; az első aktivisták karakterei jelennek meg.

A többszörösen összetett, sajátos keresztmetszetben kirajzolódik az a folyamat is, ahogyan a rendszerváltozás után az addig tabuként kezelt téma a közbeszéd része lett. Az informális csoportokból, baráti társaságokból megszerveződnek az első meleg egyesületek, évekig szerkesztik az első magyar meleg magazint, a Mások újságot. Az egyéni vágyak politikai követeléssé artikulálódnak.

A nagyobb társadalmi-politikai láthatóság sajnos nem feltétlenül jár együtt az erősebb elfogadottsággal. Az ingerküszöböt és a toleranciát illetően – a társadalom állapotával szorosan összefüggő – visszarendeződésnek is tanúi vagyunk, ezt az elmúlt évek melegfelvonulásai mutatják a leglátványosabban.

A filmet nem csak interjúhelyzetek, az archív fotók, mozgóképek gazdag használata jellemzi. Szereplőink eljátsszák a Kelet-Közép-Európában legendás meleg hely, az Egyetem presszó világát. Kipróbálják, hogyan lehetett a pesti korzón, vagy az egykori Jugoszlávia meleg nudista strandján ismerkedni.

Az interjúalanyok visszaemlékezésén keresztül a fiatal meleg generáció és a többségi társadalom visszaemlékezése is alakul. Az idősebbek történeteire a fiatalok reagálnak, saját történeteikkel, véleményükkel megkapjuk a „melegnek lenni - egykor és most” időbeli és térbeli dinamikáját.

A néző alapvetően két dologgal szembesülhet: alig tud valamit ezekről az élettörténetekről, a hazai meleg történelemről, illetve azzal, hogy az egyént és a közösséget megnyomorító személyes és hatalmi technikáknak - közömbösségével vagy éppen közreműködésével- ő is részese volt.

Szereplők

Nádasdy Ádám (67)

Közismert nyelvész, költő, az ELTE egyetemi docense. Fiatalkorában megházasodott, nevelt 2 gyereket aztán melegségét először önmaga, majd a nyilvánosság előtt is felvállalta. Az egyik legismertebb hazai Shakespeare fordító. Saját írásai, verseinek többsége a meleg szerelemről, párkapcsolatról szólnak. Díjai többek között: Széchenyi professzori ösztöndíj (1997), Budapestért díj (2003), 2005-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal jutalmazták „költői és bátor szellemű műfordítói munkásságáért”.

Pálos Attila (65)

Attila és Eduard 14 éve ismerkedtek meg egymással Harkányban, fél év után összeköltöztek, ma egy Pécs melletti kis faluban élnek. Eduárd egy bajorországi kis faluban született, kezdettől világos volt számára, hogy egy erősen katolikus, falusi környezetben melegsége felvállalhatatlan. Két fiatalkori kalandja után megnősült, 2 gyereket nevelt fel.

Attila 14 évesen tudta, hogy meleg, nem is akart máshogyan élni. Előbb Pécs egyik üzemében dolgozott majd vasboltot nyitott. Csak szeretői voltak: meleg férfiak, családos emberek, egy köztiszteletben álló párttitkár… Üzleti kapcsolatai miatt rendszeresen járt föl Pestre, jól ismerte az Egyetem Presszó közönségét. Első tartós és nyíltan felvállalt kapcsolatát Eduarddal van. 2010-ben közeli barátjuk, a szomszédasszony kezdeményezésére a falu szeme láttára bejegyzett élettársi kapcsolatot kötöttek.

Rakiás Ferenc (68)

Gyógyszerész, a kémia doktora. Nagyvilági férfi, fiatalkorától kezdve látogatta a meleg ismerkedő- és szórakozóhelyeket. A meleg házibulik közkedvelt figurája, az Egyetem Presszó törzsvendége volt. 1997-ben még csak részt vesz az első meleg felvonuláson, 2000-ben már ő az első elnöke a pride-okat szervező Szivárvány Misszió Alapítványnak.

Pálfi Balázs (56)

Meggyőződése, hogy a szegények, a cigányok, a melegek társadalomból való kirekesztése csak akkor csökkenthető, ha folyamatosan fenntartjuk az erről szóló társadalmi párbeszédet. Ennek szellemében szólt 13 éven keresztül a Petőfi Rádióban Önazonos c. műsora, melynek alcíme – a homoszexualitástól a meleg méltóságig – pontosan jelezte a műsor lényegét. Rádiós szerkesztő-riporterként a mai napig minden fórumon jól hallhatóan küzd a kisebbségi lét stigmatizációja ellen, akár személyesen is kiáll azokért, akiket a társadalom igazságtalanul sújt ellenszenvével.

25 éves kora környékén vállalta fel hogy meleg. A 90-es években kapcsolódott be a meleg közéletbe, addig tanulmányainak és munkájának helyet adó városokban “bújkált a külvilág elől”: Nyíregyházán és Szegeden, majd Budapesten.

Élete párjával, a lengyel származású Arkadiusz Karskival 2001-ben ismerkedtek meg, 2009 nyarán bejegyezett élettársi kapcsolatot kötöttek.

Takács Bencze Gábor (70) - Láner László (56)

Gábor és László a nyolcvanas évek közepén találkoztak, azóta alkotnak egy párt. Gábor nyomdászként és fotósként dolgozott, László újságíróként. Ketten alapították a 80-as évek végén a Mások című magazint, az első magyar nyomtatott meleg újságot, amit közel 15 éven át adtak ki.

Gábor a 70-es évek végén, 30 évesen ismerkedett meg a Balaton partján egy német férfival, addigi heteroszexuális kapcsolatai (és néhány fiú kalandja) után először érezte úgy, hogy szerelmes. Innentől kezdve homoszexuálisként tekintett magára. Lászlóval egy konditeremben találkoztak, a rövid ismerettség 30 éve tartó együttéléshez vezetett. Ott voltak az első magyar meleg szervezet, a Homérosz megalapításánál (1988), illetve együtt ápolják sírját és emlékét annak a Kertbeny Károlynak, aki a 19. század végén megalkotta a homoszexualitás fogalmát.

Tölgyesy Zoltán Átváltozóművész. A Színművészeti Főiskolára jelentkezett, de nem vették föl. Sikeresen elvégezte a jogi egyetemet, sokáig családjogászként dolgozott, minden perét megnyerte. Ügyvédi irodája mellett Budapest belvárosában divat butikot üzemeltetett, ahol ő maga is egyedi női ruhákat tervezett. A színészettel mindeközben sem hagyott fel: hagyományos kőszínházakban színészkedett (Stúdió Színház, Karinthy Színház stb.), illetve meleg szórakozóhelyeken Miss Mandarin néven, transzvesztita művészként lépett fel.

Riporterek

Halmai Gábor (32)

Antropológus, melegjogi aktivista. A többségi társadalom érzékenyítésén, a melegek online és offline közösségépítésén, illetve hatékonyabb politikai érdekképviseletükön dolgozik.

Hanzli Péter (36)

Történész, népművelő. Tíz éve meleg aktivista, a Háttér Társaság és a Budapest Pride ügyvivője. A hazai meleg történelem kutatója.

Nagy Milán (31)

Táncművészként végzett, jelenleg grafikus-kiadványszerkesztő. A Meleg Szemmel videoblog szerkesztő-riportere volt, ma az Atlasz meleg sportegyesület egyik vezetője. Közösségi emberként sport, oktatási és lelkisegély területeken is tevékenykedik.

„Michel” (39)

Pszichológus, filmes. A Szimpozion LMBT ifjúsági szervezet vezetője. A Meleg Szemmel videoblog rendező-operatőre. 2011-ben a videoblog 20. számával megnyerték az Egymásra lépni tilos! antidiszkriminációs kampány pályázatának különdíját.