Számos külföldi sztár érkezik Budapestre az Opera 133. évadában. A szeptemberben induló szezonban 28 színpadi bemutatót és több ezer eseményt tartanak, megrendezik az eddigi legnagyobb tematikus fesztivált, a világon egyedülálló hatalmas apparátussal hat játszóhelyen várják a közönséget. A legkiválóbb hazai művészek mellett fellép Jonas Kaufmann, Elīna Garanča, Renée Fleming, Erwin Schrott, és dobogóra áll Eötvös Péter is. 

Budapest felkerült a nemzetközi operatérképre – a következő szezonban a világ élvonalába tartozó énekesek egymásnak adják a kilincset a Magyar Állami Operaházban. Domingo, Schrott, Herlitzius, Florez, Kampe, Watson és Terfel után érkezik Jonas Kaufmann, Elīna Garanča, Iréne Theorin, Joseph Calléja, Renée Fleming, Charles Castronovo és Marcello Giordani, Magyarországon először lép fel a világ egyik legkeresettebb basszistája, René Pape, énekel Tommi Hakala, Tetiana Zhuravle, Jürgen Sacher, Egils Silins, Kamen Chanev, Kristian Benedikt, Karine Babayanian és Francesco Meli. Visszatér Edita Gruberova, Erwin Schrott, Ivan Magri, Rafael Rojas és Leo Nucci. Fleming önálló dalestet ad, Gruberova a Roberto Devereux koncertelőadásával avatja az Eiffel Műhelyházat és annak parkját. Míg a baritonsztár, Leo Nucci megunhatatlan Rigolettóját énekli, Marcello Giordanit először hallhatja a budapesti közönség a Tosca Cavaradossijaként. A szeptemberi Simándy100 tenorgálán Jonas Kaufmann lép fel nyolc kiváló mai magyar tenor mellett. Nemzetközi hírű hazai művészeink közül színpadra lép Komlósi Ildikó, Rost Andrea, Bretz Gábor és Molnár Levente. Miklósa Erika először énekli a címszerepet az új, Anger Ferenc rendezte Traviatában, Kolonits Klára bel canto áriaestet ad, Tokody Ilona jubileumi estjével örvendezteti meg a közönséget.

Budapestre látogat a Londoni Filharmonikus Zenekar, amely a Filharmónia Magyarországgal együttműködésben ad hangversenyt az Erkel Színházban, a Tavaszi Fesztivál keretében pedig ugyanott a berlini Komische Oper játssza A varázsfuvolát. 

Az évad során a világ legnevesebb operajátszó helyszíneinek rendszeres vendégművészei lépnek a karmesteri dobogóra, köztük nagynevű olaszok: Evelino Pido, Alessandro De Marchi és Paolo Carignani, továbbá az angol Alexander Joel, és ismét érkezik a New York-i Metropolitant sokszor megjárt Christian Badea, valamint Pinchas Steinberg és Stefan Soltész.

A kínálatban rendkívül gazdag 2016/2017-es évad előadásait a világon is egyedülálló apparátus szolgálja ki: 210 tagú szimfonikus zenekar, akár 200 főre is duzzadó énekkar, gyermekkar, 120 tagú klasszikus balettegyüttes, statisztagárda, százfős színpadi műszak, 9 üzemből álló díszlet, jelmez- és kellékgyár, 200 további magyar művész, énekes, karmester, rendező, koreográfus és tervező működik együtt a produkciók megvalósításán.

A 133. évad az Opera ötödik tematikus szezonja, amely a 200 éves magyar operakultúra előtt tisztelegve a Magyar Évad nevet viseli. Az elnevezés további jeles apropója még a 2016-os Bartók-év, Kodály Zoltán halálának 50. évfordulója, illetve Arany János születésének bicentenáriuma és A fából faragott királyfi operaházi ősbemutatójának 100. évfordulója. Az Opera mindegyik jeles jubileumról külön nagyszabású rendezvénnyel emlékezik meg. A szeptemberben induló egyéves időszakban hat játszóhelyen 28 bemutató, 63 féle produkció, 431 opera- és balettszínpadi előadás, 37 hangverseny és gálaest, 2.000 egyéb program és minden eddiginél nagyobb tematikus fesztivál, a MagyarFeszt várja a közönséget. A MagyarFeszten 48 művet szemléznek, játszanak Ligeti-, Lajta-, Gyöngyösi- és Selmeczi-operákat, elhangzik az első fennmaradt magyar opera, a Béla futása, de az első „fenn nem maradt” is, a Pikkó herceg, Orbán György műve. Az évadban színre kerül Kodály mindhárom színpadi műve, köztük a Czinka Panna, amely az 1948-as ősbemutató óta nem volt műsoron. A székely fonót Magyarországon először viszi színre külföldi rendező, a darabot a lengyel Michał Znaniecki elgondolásában láthatja majd a közönség. A Leány szólamát először énekli  – és veszi lemezre – Rost Andrea, és ugyancsak a sorozat kapcsán játszik először autentikus népzenekar az Opera színpadán, az előadásokat Pál István Szalonna és Bandája vezeti fel. Az 1956-os jubileumot számos eseménnyel, két új operával, daljátékkal, Cziffra-emlékhangversennyel, pinceszínházi előadással, musicallel, az áldozatok emlékének ajánlott Requiemmel ünnepli a dalszínház.

A repertoárépítés harmadik, befejező szezonjában barokktól a kortársig, klasszikustól a modernig, monodrámától háromszáz fős produkcióig megannyi színrevitel szerepel a kínálatban mind az opera, mind pedig a balett műfajában.  Purcărete-, Michieletto és Ljubimov-rendezés éppúgy látható majd, mint Kylián, MacMillan vagy Cranko munkái, a hazai alkotók közül Almási-Tóth Andrástól Szinetáron át Zsótérig tart a sor. Vidnyánszky Attila tíz év után tér vissza rendezni az Operaházba, ahol egykor főrendező volt – 2017-ben a Bánk bánt viszi színre. A bemutatók között lesznek slágerdarabok, így például a Lammermoori Lucia, melynek eredeti verzióját dirigálja Szabó Máté rendezésében Kocsár Balázs, az intézmény új főzeneigazgatója. A Don Giovanni Sven-Eric Bechtolf 2014-es Salzburgban bemutatott produkciójának magyarországi premierjén ismét Erwin Schrott alakítja a címszerepet. A Pillangókisasszonyt Székely Kriszta színrevitelében láthatja új változatban a közönség. Wagner Ring-ciklusának következő darabjával, a Siegfrieddel folytatódik a tetralógia M. Tóth Géza és Halász Péter nevével fémjelzett építése. Eötvös Péter Szerelemről és más démonokról című operájának budapesti változatát maga a szerző dirigálja, rendezője pedig Silviu Purcărete, aki nagysikerű prózai alkotásai után több operát vitt színre Essenben, Bécsben, Bonnban és Skóciában is. Poulenc A kármeliták című darabja először kerül az Opera műsorára, Anger Ferenc állítja színpadra, és ugyancsak először játszik az Opera finn operát finnül: Rautavaara A bánya című művét októberben tűzik műsorra, ahogyan a Makk Károly-film alapján készült Szerelem című Varga Judit-opera ősbemutatóját is. A műfaji sokszínűségről a Cigánybáró-nagyoperett új bemutatójával is igyekszik gondoskodni a dalszínház, a darabot a műfaj doyenje, Szinetár Miklós rendezi az Erkel Színházban.

A Magyar Nemzeti Balett népszerű repertoárdarabjai mellett műsorra veszi a Don Quijote 2012-ben Szentpéterváron bemutatott változatát. Az Adam zenéjére koreografált A kalóz című darab még soha nem szerepelt teljes egészében az Opera műsorán, a művet Anna-Marie Holmes és Solymosi Tamás koreografálja. Újra jelentkezik egész estés magyar balettpremierrel is a társulat: Dés László zenéjére készül A vágy villamosa, a táncmű alkotója Venekei Marianna. Ugyancsak különleges bemutatónak ígérkezik A fából faragott királyfi Frenák Pál színrevitelében. A darab az egyedülálló Bartók TáncTriptichon része lesz, amelyben a modern produkció mellett az Opera balettegyüttese bemutatja még a Táncszvitet, melyet ezúttal a néptáncos Juhász Zsolt koreografál, és a legendás Seregi László alkotta A csodálatos mandarint. A mester életművéből hosszú évek után a Magyar Évadban tér vissza a Spartacus – a látványos balettet a társulat fiatal szólistáival mutatják be.

A bérletes közönség március 16-31-ig újíthatja meg kártyáit. A Magyar Állami Operaház az idei szezonra helyezte új alapokra bérletstruktúráját: névre szóló, egyedi tervezésű, gyűjthető plasztik pontkártyát vezetett be, amely révén elsősorban a hazai, visszatérő látogatók juthatnak komoly kedvezményekhez. Az intézmény a Magyar Évadra 63-féle bérlettel várja közönségét, és a bérletvásárlók számára kialakított kedvezményes opciók – a Bónusz, a Bónusz+, a Szabad Bérlet és a Hatos Kártya – ismét elérhetők. A bérlettípusok palettája 10 új bérlettel bővül, az Operába 28 féle, az Erkelbe 26 féle és 9 féle kombinált, mindkét játszóhelyre szóló összeállításból választhatnak az érdeklődők. A bérletváltás új bérletesek számára április 1-től június 30-ig tart, az Opera Értékesítési Centruma 21. századi kényelemmel várja a vásárlóit.

A gazdag műsorkínálat mellett épülettúrák és több száz gyermekprogram várja az érdeklődőket a 2016/2017-es szezonban, folytatódnak a népszerű sorozatok és ismét megrendezik az emblematikus nagyrendezvényeket, így a Diótörő Fesztivált és a Nagy Iván Nemzetközi Balettgálát, valamint a Primavera '17 fesztivál, a TáncTrend és a Pas de Quatre játéknapjait, amelyeken a vidéki társulatok művészei lépnek fel az Erkel Színházban. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának hangversenyein világjáró magyar karmesterek mellett 15 külföldi dirigens lép dobogóra, köztük Philippe Auguin, Marco Comin és Ion Marin. Nyáron fiatal operaénekesek és táncosok merülnek az Erzsébet téri Akváriumban, az Opera ismét jelen lesz a Sziget Fesztiválon, az OperaFüreden, és a Margitszigeten, ahol a Porgy és Bess című Gershwin-darabot Almási-Tóth András rendezésében láthatják több ezren. A Gördülő Opera mellett, mely a vidéki kőszínházakba juttatja el az opera műfaját, elindul a Gördülő Balett: a világhírű kortárs koreográfusok, Jirří Kylián és Johan Inger népszerű egyfelvonásos táncműveit mutatja be a Magyar Nemzeti Balett a vidéki nagyvárosok közönségének.

Jelenleg a 30 éves repertoár gyors ütemű cseréje zajlik: az elmúlt évek és a most futó, illetve a most meghirdetett Magyar Évad során mintegy 50 vadonatúj nagytermi produkció került és kerül színpadra, így az Opera aktív repertoárjának elsöprő többsége megújul. Az Operaház és az Erkel Színház termei és a további helyszínek: a Szfinx-terasz, a Királylépcső, a Jókai utcai Zenekari Centrum és a Zeneakadémia Solti-terme mellé az új évadban az Eiffel Műhelyház is felsorakozik a különleges játszóhelyek sorába.

A komplexum tervei az elmúlt év végére elkészültek, hamarosan megkezdődnek a bontási folyamatok, nyáron pedig elindul a munka, és felépülhet az Opera próba-, gyártó- és raktárközpontja, amelyben a 340 személyes Bánffy Kisszínház, egy méretazonos próbaterem és lemezfelvételre alkalmas zeneterem is létesül. A látogatóközpontba érkező érdeklődök a gyártó manufaktúrák üvegfalain át is tanulmányozhatják majd a világ egyik legszínvonalasabb színházi műhelyrendszerét, sőt ezen szakmákat oktatni is fogják. Az Eiffel Műhelyház Bánffy Kisszínháza két Mozart-töredék világbemutatójával A kairói lúd avagy a rászedett vőlegény című darabbal nyílik meg 2017. júniusában, de az érdeklődők már májusban bepillantást nyerhetnek a vadonatúj színházterembe, ahol az Énekkari Művészek Minifesztiválja keretében áriaest és Farkas Ferenc meseoperája várja őket.

Az Erkel korszerűsítésével és újranyitásával, a Szervezési Centrum beruházásával, az Opera Café és az Opera Shop megnyitásával, illetve a 2015 nyarán elindult szekcionált operaházi felújítással kezdetét vette annak a nagyívű tervnek a megvalósulása, amelynek révén a világ egyik legnagyobb operakomplexumaként jegyzett budapesti Opera 2018-ra végre infrastruktúrában fel tud zárkózni a vezető európai intézmények mellé. 

2016/17 image kampányról: ElsőSorban fellebbentjük a fátylat

Az Opera leveti álarcát, és beengedi a nézőket azokba a kulisszákba, melyekben csak a művészek, alkotók – és segítőik – mozognak otthonosan: amely a közönség számára láthatatlan. Ez a kampány a lencsevégre kapott intim backstage pillanatoké. A kreatív sorozat „új dimenziós” valóság-ábrázolása idén a titkokról szól, a fátyol fellebbentéséről: inspirációként a fotóművészetre épít, olykor konkrét alkotások megidézésével, olykor az „itt és most” szenvedélyes lendületében rögzíti azt, amit az Opera szeretne magából megmutatni.